Második magyar íróként – Kertész Imre után fél évtizeddel – Krasznahorkai Lászlóval készített nagyinterjút az eddig 35 irodalmi Nobel-díjast megszólaltató, nagy presztízsű amerikai The Paris Review.
Schein Gábor írót meghívták egy beszélgetésre, melynek tárgya Kertész Imre és az író életműve lett volna. Schein először elfogadta a meghívást, aztán visszakozott, és a litera.hu-n el is magyarázta, miért.
Elhunyt Kertész Imre második felesége, akivel 1996 óta voltak házasok. Balog Zoltán miniszter "Kertész Imre életének titkos erőforrásaként" emlegette Kertész Magdát. Az özvegy régóta mellrákban szenvedett.
Tudja, végül is hányan tüntettek szerda reggel az iskolák előtt? Emlékszik, melyik volt a legnagyobb pofon, amit Matolcsy György a héten kapott? És arra, hogy mivel csapná arcon a kormány a titkaikat megóvni próbáló magyarokat? Idézze fel az év 13. hetének eseményeit, tesztelje, mire emlékszik a hírcunamiból.
Egy nap - öt hír, amiről mindenki beszél: Nem titkolhatják pénzügyeiket a jegybank alapította alapítványok, fordulat az NVI-botrány ügyében, meghalt Kertész Imre, az egyetlen Nobel-díjas magyar író, kinyomoztuk, hogy a külgazdasági tárca keleti és a déli nyitása messze nem sikersztori, és megvolt az első sztrájk a munkaerőhiánnyal küzdő és bérvitákkal terhelt hazai autóiparban.
"Nagy adósságunk van az íróval szemben, és köszönettel tartozunk neki, hogy munkája megjelent. Kertész Imrének mindig lesz olvasótábora" - üzente az Európai Bizottság elnöke.
A csütörtökön, 86 éves korában elhunyt Kertész Imrétől búcsúztak magyar közélet és kulturális szereplői, a pártok, valamint német és osztrák politikusok. A méltatásokból válogattunk.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. A második világháború idején 14 éves korában zsidó származása miatt 1944-ben Auschwitzba vitték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került, ahonnan a láger felszabadítása után 1945-ben tért vissza Magyarországra. Dolgozott gyári munkásként, a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán, 1953-tól szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként. A Sorstalanság már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A regényt 1973-ban először visszautasították a kiadók, végül 1975-ben jelent meg. Összeállításunkban a 86 évesen elhunyt Nobel-díjas íróra emlékezünk.
Az emberminiszter a Facebookra írt ki egy idézetet Kertész utolsó kötetéből, illetve rakott ki egy képet, amin gratulál az írónak a Szent István-rend átadása alakalmával. Navracsics Tibor a Twitteren üzent. Politikusaink Kertész Imréről.
Küzdenem kellett azért, hogy továbbra is íróként, s csak íróként tartsanak számon - mondta 2003-ban, az irodalmi Nobel-díj elnyerése után egy évvel Kertész Imre, a HVG-nek adott interjúban.